Görbe tükör 9/1
A meeting

Semperger Attila
2019.09.16
Görbe tükör
Helyzetek, amiken dolgozunk, helyzetek amiken dolgozhatnánk. Laza és szókimondó történetek bármelyikünk mindannapjairól.
A meeting

Az ősközösség óta tudjuk, hogy az ember társas lény és igénye van arra, hogy mások is felelősséget vállaljanak a közösség céljaiért. Akkoriban ez a cél az életben maradás volt, mára ezt a corporate dashboard misztikus összefüggései hivatottak szolgáltatni. Ősközösség nincs, az igény azonban megmaradt, így nincs más hátra, meetinget szervezünk.

Reggel 6 óra van, János épp a kávékapszulával bíbelődik, miközben csipog a telefonja. 14 órától, egy egyórás “meetingre” hivatalos a “forwardolt” meghívó szerint, amelyben az áll: Beszéljünk róla. A kávéfőző bágyadt mormogással elindul, és az illatos híd az otthon és a hivatás között lassan csordogál a bögrébe. János újra telefonját nézi. A rövid leírás szerint a meetinget ő vezeti majd a főnöke helyett, aki tegnap óta szabin van.

János reggel óta izgatott, kitölti a gondolatait a délutáni “meeting”. Lassan dél van, de a főnök telefonja megbízhatón kisípol reggel óta, János ennek megfelelően végig parázta a délelőttöt, mert nem látja pontosan hol tart a projekt. Sőt, azt sem látja pontosan, mi ez a projekt, mert az a meghajtó, amin az anyagok vannak csak vezetők számára elérhető. Ő ma reggel csöppent bele ebbe az egészbe. Elcsigázott, de végül erőt vesz magán, és elindul a 308-asba, ami ennyi embernek persze kicsi, ebből adódóan levegőtlen, de legalább van rajta egy kicsike nyitható ablak.

Dávid tíz perccel hamarabb érkezett, mert sosem lehet tudni, hogy milyen csatlakozó fog kelleni a projektorhoz. Ki szeretné vetíteni az Excelt, amin hetek óta dolgozik. Szerencséje van, elsőre működik minden. Lassan érkeznek a további résztvevők is. Gábor késett tíz percet, a meeting már szinte elérte üzemi hőfokát.

Ha elkésel egy meetingről, akkor már a liftben vagy a lépcsőházban érdemes végiggondolni, hogy pontosan mi volt az okod erre. Ezzel persze csak az a baj, hogy azt a rövid időt, ami arra lett volna alkalmas, hogy a legutóbbi meeting óta eltelt két hétben történt eseményeket foglald össze magadban, az alibigyártásra használod. Még kellemetlenebb az ügy, ha nem csináltál semmit az elmúlt két hétben, és ezt kívántad bepótolni ebben a 10 percben.

János az elmúlt 8 év szervezeti rutinjával ül meetingen, sok embert ismer a sportnapokról a teremben, így nagy baj nem érheti. Egyébként is szerencsére itt van Dóri, aki amint szót kap, várhatóan 40 percet beszél majd végig egy levegővel. Ő majd elmondja mik a következő lépések. Persze előtte összefoglalja majd mi történt eddig, és abból diszkrét nyomatékkal színezi azokat az eredményeket, amiket kizárólag neki köszönhet a közösség.
így is lett. Dóri monológja kitölti a teret és az időt, alantas lassúsággal szívja el a levegőt a produktív munka elől. Dávid közben többször csendben jelentkezik, de senki nem veszi észre, mert a tekintetek már rég kisméretű full HD kijelzőkön keresnek vigaszt. Dóri továbbra is monotonan zakatol, közben Tamást telefonon hívják, udvariasan kimegy. Milán komoly kockázatot vállalva időközönként félbeszakítja Dórit, és megkérdőjelezi a projekt létjogosultságát, végül mintegy kegyelemdöfésként hozzá teszi, hogy János főnöke – a projektvezető - nélkül úgy sem lehet érdemben továbblépni. Így János végre felteheti a csapatnak a menekülést biztosító kérdést: Mikor tudunk legközebb találkozni?

A kiürült teremben Dávid ül egyedül. Álmosan kezdi átolvasni a projektülés miatt napok óta halogatott e-maileket. Közben felpillant és megakad a szeme egy plakáton: A hatékony meeting 12 pontja.