Tolvaj a munkahelyen – görbe tükör

Görbe tükör. Helyzetek, amiken dolgozunk, helyzetek amiken dolgozhatnánk.

Laza és szókimondó történetek bármelyikünk mindennapjairól.

Ha addig nem, azt hiszem, az általános iskola első pár évében a gyerekek nagyobbik része megtanulja, hogy valamit kölcsön kérni a tulajdonos tájékoztatása nélkül, azaz elcsenni valamit, azaz lopni, nem helyes. Szándékosan játszok a szavakkal, mert minden csak nézőpont kérdése. Persze nagyon mélyről jön a vágy: “én is szeretnék olyan csillogós hajpántot, mint a Sárié”, de előbb utóbb a normák bekapcsolnak, és megálljt parancsolnak a szarka géneknek. Sári hajpántja nem kerül át észrevétlenül az én táskámba a tesi órára való átöltözés perceiben. Az persze előfordul, hogy Sári nálunk volt játszani, ott hagyott valamit és esetleg csak később adom vissza neki. De az ugye nem lopás, legfeljebb némi leckéztető késlekedés, a feledékenységéért. Görbe tükör?

Gábor, Fanni, Réka és Edmund elég régóta dolgoztak együtt. Ismerték egymást. Tudták, hogy kire miben lehet számítani, kinek mi az erőssége és mi a gyengesége. Összességében erős négyest alkottak. Bíztak egymásban, őszintén, kendőzetlenül beszéltek egymással az ötleteikről, a szervezetet érintő meglátásaikról. A sikereiket csapatként élték meg, de bátran vállaltak felelősséget esetleges egyéni hibáikért is.

A görbe tükör kialakulása

Ez egészen addig tartott, ameddig a szervezet úgy nem döntött, hogy Edmundod megteszi vezetőnek. Edmund pár héten belül érdekes változáson ment keresztül. Elkezdett lopni. Na nem a szó erős értelmében. Senkinek nem hiányzott semmije. Ő 1/1-es beszélgetéseknek nevezte ezeket a helyzeteket. Figyelt, hallgatott jegyzetelt. A korábbi közös gondolkodásokat váltotta ki ezekkel a beszélgetésekkel. Fanni, Réka és Gábor pár hónapig szívesen vettek részt ezeken a beszélgetéseken, hiszen meg voltak győződve róla, hogy Edmund igyekszik jó vezetőként megfelelő figyelmet biztosítani a kollégáknak, érdekli őt, hogyan vélekednek a többiek.

Először Fannival jött szembe az ötlete a folyosón egy szerda reggel, csak éppen Edmund viselte. Neki nem állt olyan jól, de annál büszkébben hordta. Edmund épp a pénzügyi vezetőnek ecsetelte nagyban Fanni javaslatait, amit Fanni már messziről hallott. Először felvidult, mert azt hitte, a folyosón való találkozás következő lépése az lesz, hogy Edmund bemutatja Fannit a pénzügyi vezetőnek, mint a nagyszerű javaslatok forrását. Ehelyet egy néma biccentéssel köszönt Fanninak, majd kedélyesen mesélt tovább. A következő héten egy széles körű meetingen Edmund Gábor terveit mutatta be, mint a “mi” meglátásunk. Akkurátusan magyarázta – a Gábortól hallott – ötleteket, szinte sugárzott az elégedettségtől. Gábor csendben hallgatta, és várta, hogy Edmund egyetlen mondattal megemlíti, hogy Gábor négy hónapot dolgozott az anyagon. Gábor ezzel még mindig szerencsésebb volt, mint Réka, mivel az ő elképzeléseit Edmund pont a két hetes szabadsága alatt mutatta be a marketing számára.

Együttműködés. Vezetői érdekképviselet. Ötletlopás. Csak játék a szavakkal.
Személyes siker. Hiúság. Nárcizmus. Minden csak nézőpont kérdése.

Semperger Attila