A mediáció jellemzői

Mit is jelent számunkra a mediáció?

A mediációval egyre gyakrabban találkozhatunk magánéleti helyzetben. Mediáció esetén családi, párkapcsolati vagy jogi vitás helyzetek tisztázására keresünk professzionális segítséget. A mediáció jellemzői között szerepel, hogy javítja a kapcsolatokat, így ezek lehetnek munkahelyi kapcsolatok is. A szervezeti mediáció ezek analógiájára, hasonló esetekben merülhet fel:

• két vezető vagy munkatárs állandóan feszült helyzetet teremt,
• két terület közötti működés nem elég harmonikus,
• a működési folyamatok világosak, a végrehajtás mégis mindig ugyanott akad el…

Ezek a céges helyzetek mindannyiunk számára ismertek, mégis ritkábban fordulunk támogató segítőhöz, mint a privát életben.

A mediáció – másként közvetített tárgyalás –egy strukturált, alternatív konfliktus feloldási technika. Mediáció során a mediátor a felek közt közvetítve segíti a feleket a mindkét fél számára megfelelő, elfogadható megoldás megtalálásában.

Azoknak ajánlott, akik a mindennapjaikat érintő munkahelyi, családi, párkapcsolati vagy egyéb területen felmerülő nehézségeiket egy külső szakértő segítségével szeretnék megoldani. Azért kérnek segítséget, mert fontos a téma, vagy a kapcsolat és elakadtak, eddig nem sikerült eredményre jutni.

A mediáció során a konfliktusban állók közötti kommunikáció és kapcsolat javul, képessé válnak meghallani a másik által elmondottakat.

A mediáció eredményeként a felek képessé válnak a saját valódi érdekeik, szükségleteik megfogalmazására. Képesek lesznek a másik fél álláspontjának megértésére, elfogadására, és egy közös megállapodás létrehozására.

 

Melyek a mediáció legfontosabb jellemzői?

• Jövőorientált

A mediáció elsődleges célja nem az, hogy ki mit tett a másik ellen, mi a konfliktus története. Azzal foglalkozik, hogy mire van szükség a jövőben a konfliktus megoldásához és a rövid vagy hosszú távú együttműködéshez.

• Önkéntes

A mediáció előfeltétele, hogy a felek önként vegyenek részt benne, hisz annak folyamán olyan megoldásra próbálnak jutni, amelyet mindkét fél egyenlőképpen magáénak érez. Önkéntes a mediáció abban az értelemben is, hogy bármelyik fél, bármikor dönthet úgy, hogy abbahagyja. Azt is jelenti az önkéntesség, hogy egyedül a felek dönthetnek afelől, hogy milyen kérdésekben milyen megoldásokat tartanak elfogadhatónak, vagy milyen engedményeket hajlandók tenni.

• A negatívumokat pozitívumba fordítja

Az emberi szükségletek alapvető érzelmekhez kapcsolódnak. A mediátor feladata, hogy segítse a feleket abban, hogy felismerjék az érzelmeik mögött meghúzódó szükségleteket.  Ezek például: félelem érzése – biztonság szükséglete, bizonytalanság érzése – kiszámíthatóság szükséglete. A mediáció során a mediátor segítségével azon dolgoznak a felek, hogy a felismert szükségleteik kielégítése érdekében a jövőben milyen pozitív változást hoznak létre a kapcsolatuk vonatkozásában.

• Indulatokat kezel

A mediáció a viselkedési szabályokra vonatkozó megállapodással kezdődik. Ebben a felek elfogadják, hogy fontos egymás tiszteletben tartása, meghallgatása, a sértő kifejezések használatának mellőzése. A mediáció során, ha az indulatok túlzottan elszabadulnának, a mediátor erre hivatkozhat, Mivel a mediáció során érzelmekkel dolgoznak, fontos, hogy nem kell az indulatokat visszafojtani. Sok esetben hasznos, ha az indulatok felszínre kerülnek, mert segíti a feleket abban, hogy megértsék egymást.

• Érdekeket, szükségletek tár fel

A mediáció jellemzői közé tartozik az, hogy a mediátor kérdésekkel feltárja a pozíciók mögött meghúzódó érdekeket. Ezzel a pozícionális alkut érdekalapú tárgyalási helyzetbe fordítja át.

• Kommunikációt és kapcsolatot javít

A mediáció elindítja a megakadt kommunikációt, javít a kapcsolaton, még akkor is, ha nem születik megállapodás.

• A felek között bizalmat épít

Mindenki érdeke hangot kap a mediáció folyamatában. A döntést maguk a felek hozzák meg, így magukénak érzik az eredményt, ezzel elkötelezetté válnak a megszületett megállapodás iránt.

• A döntés joga a feleknél van

A mediáció jellemzői közé nem tartozik a mediátor részéről hozott döntés. A mediátor nem hoz döntést, nem nyilvánít véleményt, a döntés joga végig a felek kezében van.

• Gyors megoldás

A mediáció időkorlátja 3 óra. Állhat a mediáció több találkozás sorozatából is, de ez mindenképpen töredéke a bírósági tárgyalások időszükségletének. Bár előfordulhat, hogy a mediációval töltött idő hosszabb, mint a bírósági tárgyalás ideje, de az egyes alkalmak között eltelt idő lényegesen kevesebb, mint egy bírósági eljárás folyamata.

• Titoktartás

Minden résztvevőre, a mediátorra és a felekre vonatkozik a titoktartás kötelezettsége, így a mediáció folyamatában elhangzottakról csak a megállapodás formájában kerül ki információ.

• Egyenlőség

A közvetítőnek a felek közti párbeszéd segítése a feladata. Az őszinte beszélgetésnek az is feltétele, hogy a felek egyenlő mértékben tudják érdekeiket kifejezni, egyenrangúak legyenek. Az egyenlőség megteremtése a mediátor feladata.

Illyés Kata